Ma első sajtónyilvános eseményén mutatkozott be a tavaly alakult Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott. A sajtótájékoztatón belejelentették küszöbön álló első közös expedíciójukat, melynek keretében márciusban a tízfős csapatból négyen nekivágnak az 5193 m magas Shkhara déli falának. Ez még téli időszaknak minősül. Grúzia legmagasabb hegycsúcsának nincs még magyar megmászása nyáron sem, a 2300 méter magas déli falat pedig télen eddig mindössze egyetlen grúz páros tudta leküzdeni két évvel ezelőtt.
Bár hazánk nem rendelkezik alpesi csúcsokkal, az alpesi mászásnak mégis évszázados hagyományai vannak. A XIX. század derekán élt Zsigmondy Emilről csúcsokat, gleccsereket és menedékházakat neveztek el az Alpokban és Új-Zélandon, de kortársa, az akadémikus báró Eötvös Loránd is öregbítette a magyar hegymászók hírét. Az ő nevét Dél-Tirolban őrzi hegycsúcs.
A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elődszervezete a mászásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai sportolókat Hegymászó Válogatottként már az 1970-es években összefogva segítette a világszínvonalon is elismerésre méltó eredmények elérésében. Erről beszélt a sajtóeseményen Koncz Ákos, a Megszállottak Klubjának elnöke, az 1990-es, első sikeres nyolcezres expedíció (Cso Oju) csúcsmászó tagja.
Emlékezetes expedíció volt például 1989-ben a 6831 méter magas Kedarnath Dom keleti falának nemzetközi visszhangot kiváltó első megmászása, valamint a 6904 m magas Thalay Sagar északi falának első megmászása. Ezt a korszakot a néhai Ozsváth Attila és Dékány Péter neve fémjelezte, majd később Erőss Zsolt haladt tovább az általuk megkezdett úton. Három évtizednyi szünet után a 2019-ben felállított hegymászó válogatott ugyanezen szemlélet mentén alakult újjá.
A Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott célja, amellett, hogy kiemelkedő értékű mászásokat hajtson végre, a magyarországi mászóközösséget a nemzetközi hegymászó ranglétrán utánpótlásképzéssel magasabb szintre helyezni. Ennek eléréséhez nem csak az adott expedíció teljesítése bír jelentőséggel, hanem a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott presztízs értékű tagságának kialakítása is. A Válogatott taglétszáma jelenleg 10 fő, amely a magyar hegymászás szerteágazó spektrumában jeleskedő sportolókból tevődik össze. A tagok több korosztályt képviselnek, a 20-as éveikben járó, de már komoly tapasztalattal bíró ígéretes tehetségektől a 40-es éveikben járó erőteljes, sokéves-évtizedes múlttal rendelkező hegymászókig, akik teljesítményét már nemzetközi szinten is jegyzik.
Csapatvezető: Urbanics Áron
Tagok: dr. Ágoston Viktor, Dékány Máté (a korábban említett néhai Dékány Péter fia), Farkas Ádám, Kerekes Bence, Kocsis Dávid, Kovács Tamás, Lám Bence, Ruskó András és dr. Szász László
A válogatott tagok részletes bemutatkozását és hegymászó önéletrajzát a válogatott honlapján érhetitek el
A Shkharára a válogatott részéről dr. Ágoston Viktor, dr. Szász László, Kocsis Dávid és Ruskó András négyese készül. A csapattal tart szakreferensként Bácskai Gusztáv, valamint Pap Róbert, 2016-ban a kaukázusi Tetnuld (4858 m) első magyar megmászója. A tervek szerint március 6-án indulnak, és háromhetes tartózkodást terveznek. A lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepviszonyok alapján kapnak valós képet. A feladat grandiózus, reméljük, szerencsével járnak!
Csapatvezető: Urbanics Áron
Tagok: dr. Ágoston Viktor, Dékány Máté (a korábban említett néhai Dékány Péter fia), Farkas Ádám, Kerekes Bence, Kocsis Dávid, Kovács Tamás, Lám Bence, Ruskó András és dr. Szász László
A válogatott tagok részletes bemutatkozását és hegymászó önéletrajzát a válogatott honlapján érhetitek el
A Shkharára a válogatott részéről dr. Ágoston Viktor, dr. Szász László, Kocsis Dávid és Ruskó András négyese készül. A csapattal tart szakreferensként Bácskai Gusztáv, valamint Pap Róbert, 2016-ban a kaukázusi Tetnuld (4858 m) első magyar megmászója. A tervek szerint március 6-án indulnak, és háromhetes tartózkodást terveznek. A lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepviszonyok alapján kapnak valós képet. A feladat grandiózus, reméljük, szerencsével járnak!