Nagy kalandra készül a 17 éves miskolci Seregi Ernő: elutazott az oroszországi Kirovba, ahol első magyarként vesz részt az UIAA Jégmászó Világkupa felnőtt versenyén.
A magyar versenymászás számára történelmi pillanat Seregi Ernő hétvégi indulása: ő ugyanis az első magyar mászó, aki a felnőttek mezőnyében versenyez a jégmászó világkupában. Korábban Rónyai Kornél indult, ő az ifi korosztályban képviselte hazánkat.
Az UIAA Jégmászó Világkupa soron következő állomása az oroszországi Kirov. Az Urál-hegység nyugati lábánál elterülő félmilliós városban még kőkemény tél uralkodik, a magyar különítményt mínusz húsz fok alatti hőmérséklet fogadta. Amikor pedig végre enyhül az idő, akkor viharos szél kíséretében havazik. Bár repülővel utaztak, a kalandos út így is egy napig tartott. Ernőt a Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium vezetője, Sántha Gergő kíséri.
Seregi Ernő 17 éves, Miskolcon él, a Herman Ottó Gimnázium 11-ikes tanulója. Szülei mindketten másznak, így nem volt nehéz bekerülnie a mászás világába, főleg, mivel Alsóhámorban született. Édesapjával ma is sokat edz együtt. A legtöbbet a Magas-Tátrába jár. Körülbelül nyolc évnyi jégmászó tapasztalata van, ami így 17 évesen elég komolynak mondható.
"Himer Józsi az egyik nagy példaképem. Nagyon nagyra tartom azt, amit kis hazánkból, a szűkös lehetőségek ellenére elért. Neki köszönhetően kezdtem el jeget is mászni. Édesapámmal nagyon közeli barátok."Ernő úgy érzi, hogy bár nagyon szeret a Magyar Kupafordulókra járni, sportmászásban nem tudna eljutni olyan szintre, hogy világkupákon is induljon, viszont a jégmászásban látna fantáziát.
"Először a Hámori-sziklán másztam, két és fél éves koromban. Azóta egy nagyobb, másfél éves kihagyással végig aktív voltam. 3-4 éve találtam vissza a mászáshoz. Alapvetően sportmászónak tartom magam. Tavaly sikerült négy darab 8a utat másznom, és az Aggtelek-kupán harmadik lettem. A nehézségi mászást kedvelem jobban, szeretek boulderezni, is, de inkább edzésnek tartom. Az igazi örömet a hosszabb utak adják.Ernő hatéves korában kapott egy nyíregyházi mászótól egy kimondottan neki gyártott gyerek jégcsákányt, ezzel mászott először Hámorban. Azóta minden télen jegezik, illetve drytoolingozik, az erőnlétéhez pedig a sportmászás nagyon sokat hozzátesz. Egyelőre fogalma sincs, hogy a nemzetközi mezőnyhöz képest hol tarthat, de éppen ezt a célt szolgálja ez a mostani világkupán való indulása is. Ernő képességeire Sántha Gergő, a Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium vezetője figyelt fel, és Ágoston Viktorral, a szövetség hegymászó szakágának vezetőjével egyetértésben úgy gondolták, hogy érdemes őt támogatni. Különösképpen, mivel már jó ideje zajlanak törekvések arra, hogy a jégmászás is bekerüljön az olimpiai sportágak közé.
"Nagyon sok segítséget és támogatást kapok. A szövetség komolyan támogatja anyagilag a világkupás utazásomat, a HSZJSE is besegített, az 575.hu gyönyörű nemzeti színű mezt gyártott számomra, és ruhákkal is ellát. Kiváló edzők és mászótársak segítik a fejlődésemet, de a legtöbbet ilyen tekintetben az édesapámnak, Seregi Ernőnek köszönhetek. Az edzésterveim egy részét Bordrogi Zoli készíti. De a miskolci sportmászó csapatból mindenkit említhetnék, mert nagyon szeretek velük mászni. Nagyon jól esik, hogy kialakult egy ilyen, már országos szintű kapcsolat."
Mi fán terem a jégmászó verseny?
Azok számára, akik esetleg nem láttak még jégmászó versenyt, íme egy rövid klip, hogy könnyebb legyen elképzelni: Az első ismert jégmászó versenyt 1912-ben rendezték, a Mont Blanc Brenva-gleccserén Courmayeurben. A jégmászó versenyek tehát több mint egy évszázados múltra tekintenek vissza, igazán komoly lendületet azonban csak az 1990-es évek végén vettek. Gyökereit az alpinizmusban kereshetjük, hiszen a hóval-jéggel borított hegyoldalak megmászásához használt technikákat alkalmazzák a versenyeken is. Természetesen a sportmászás versenyszerű fejlődésével is mutat párhuzamokat, ezt leginkább a két versenyszámban, a nehézségiben és a gyorsaságiban lehet tetten érni. A világkupa elődjének számító európai jégmászó versenyeket a franciaországi Courchevelben, az olaszországi Cortina d'Ampezzóban, az ausztriai Pitztalban és az oroszországi Kirovban rendeztek. Az első közös szabályrendszeren alapuló világkupa-sorozatot 1998-ban vezették be. A Hegymászó Szövetségek Nemzetközi Uniója (UIAA) 2002-ben vette át a sorozat irányítását. E keretek között az első versenyeket Val Daonéban (Olaszország), Pitztalban (Ausztria), Kirovban (Oroszország), Quebecben (Kanada) és Saas Feeben (Svájc) rendezték. A jégmászó világkupa azóta is az UIAA irányítása alatt működik.A versenyszámok: nehézségi és gyorsasági
Nehézségi jégmászás
Elsősorban erre a versenyszámra igaz, hogy az alpinizmusban gyökerezik. Az első versenyeken jellemzően jó jégmászó képességgel rendelkező alpinisták mérték össze tudásukat. A versenyeken ugyanazokat az eszközöket használták, amelyeket a szabad természetben is. Az évek során azonban a versenyszerű jégmászás önálló ággá fejlődött, melyet jellemzően versenymászók művelnek, akik kimondottan ezekre a versenyekre edzenek. Közülük sokan profi státuszú sportolók. A versenyág fejlődését a felszerelésgyártók is követik, és a versenyzői igényeknek megfelelő speciális eszközöket készítenek, amelyeket csak a versenymászásban használnak. A nehézségi jégmászásnál mesterségesen kialakított műfalakon (nem jégen), kötélbiztosítással, elölmászásban teljesítik a mászók a versenyutat, azaz a biztosítókötelüket mászás közben maguk akasztják be a falon előre elhelyezett ún. köztesekbe, és ha esnek, akkor ingaszerűen annyival esnek az utolsó köztes alá, amennyivel fölé másztak. A nehézségi fal 15-18 méter magas, mindig van benne áthajló, illetve plafon rész is. Ezek teljesítése komoly koordinációs képességet és fizikai erőt kíván. A fogásokat a mászó a kezében lévő jégszerszámmal akasztja, a lépéseket pedig a lábán lévő hágóvassal érinti. Mivel a jégszerszám fém csőre sokszor csak minimális felületen érintkezik a fogással, tudni kell azt is, hogy melyik fogás milyen irányban terhelhető. A versenyzők olykor egészen kitekeredve másznak, lábukat a karjukon átvetve, 4-est formázva, ez az ún. "figure four". Ezt nagyon gyakran látni, leginkább áthajló szakaszon vagy plafonon, amikor nincs jó lépés. Ez relatíve stabil pozíciót biztosít. Bár alapvetően végig jégmászásról beszélünk, mivel műfalon és nem jégen másznak, ezért gyakorlatilag egyfajta drytoolingról beszélünk. Ez a mászásnak az a válfaja, amikor jégmászó eszközökkel "száraz" felületet (pl. jégmentes sziklát) másznak. A verseny formátuma szerint először selejtezőt rendeznek, amelyből 16-an jutnak az elődöntőbe, majd onnan nyolcan a döntőbe. A rangsort az határozza meg, ki milyen magasra jut az úton.Gyorsasági jégmászás
Ahogy a nevében benne van, itt egy dolog számít: ki milyen gyorsan tud felrohanni a 15 méter magas jégfalon. Ezt már valódi jégen művelik, amelyet azonban egy vázszerkezetre vizet folyatva mesterségesen állítanak elő. A mászó itt is kötélbiztosítással mászik, de nem elölmászásban, hanem felső biztosítással. A jégszerszám egészen speciális, "húskampónak" hívják a szakzsargonban, amelyet szinte nem is beüt a mászó a jégbe, hanem inkább csak akaszt. A sportmászás gyorsasági versenyszámához hasonlóan itt is egyszerre ketten másznak egymás ellett, így még izgalmasabb látványt nyújt a párok küzdelme.Seregi Ernő az elődöntőben
A nyugati országok közül sokan nem tudnak részt venni a versenyen, így a megszokottnál alacsonyabb a mezőny létszáma. Ernő március 6-án szombaton, a magyar idő szerint 8:00 órakor kezdődő elődöntőben mászik. A versenyt az UIAA Youtube csatornáján élő közvetítés keretében követhetitek erre a linkre kattintva. Mivel ez Ernő első ismerkedése a nemzetközi versenyek világával, komoly elvárások nélkül mászhat.Címlapfotó: Sántha Gergő