Az 1991-ben megrendezett első frankfurti világbajnokság óta számos változáson ment keresztül a sportmászás. Érdekesség, hogy akkoriban még a mozgás szépsége is értéknek számított, a legszebb és legnyakatekertebb mozdulatokat külön zsűri pontozta. Az évek során azonban világossá vált, hogy a szép mozdulatok és a hatékonyság bizony nem járnak mindig kéz a kézben, egy mászó célja viszont mindig az, hogy a lehető legkevesebb energiát felhasználva, a leghatékonyabban jusson el az utolsó – azaz a TOP – fogásig.
Sportmászás versenyszámok
A versenyszerű sportmászásnak hagyományosan három különálló diszciplínája van: a boulder, a nehézségi és a gyorsasági mászás. Míg a sportág olimpiai bemutatkozásakor Tokióban az egyetlen éremsor miatt egy kombinált, mindhárom versenyszámot tartalmazó formátumban küzdöttek a bajnoki címért, a párizsi olimpián már egy fokkal igazságosabb rendszert követnek. Ebben már csak a a szükséges képességeket tekintve egymáshoz közel álló boulder és nehézségi versenyszámok szerepelnek kombinációban, tehát a két számban nyújtott összteljesítmény alapján értékelik a versenyzőket. A gyorsmászók pedig külön éremsorért versenyezhetnek, így méltón érvényesülhetnek a specialisták.
Az olimpiai játékok jelentősége és a párizsi kvalifikáció
Az olimpia a sportesemények királya, így a sportmászás számára is ez a legnagyobb presztízsű verseny. Miért? Egyrészt az olimpiát csak négyévente rendezik, másrészt nagyon kevés sportmászó állhat rajthoz, hiszen a résztvevői létszám erősen korlátozott. Párizsban összesen 68 mászó lesz majd jelen, 40-en a boulder és nehézségi kombinációban (20 nő, 20 férfi), 28-an pedig gyorsmászásban tesznek az erejükről tanúbizonyságot (14 nő, 14 férfi). A nemek aránya egyenlő, ezzel kapcsolatban pedig érdemes kiemelni, hogy az idei olimpia lesz az első, ahol ez teljesül a versenyen induló összes sportoló tekintetében.
Az olimpiára kijutásra több lehetősége is van a sportolóknak. Elöljáróban fontos kiemelni, hogy a sportmászók saját maguk számára szerzik a kvótát, az névre szól.
A boulder és nehézségi kombinációban a párizsi játékokra a 2023-as berni világbajnokság dobogósai juthattak ki elsőként, majd az öt kontinensviadalt megnyerő sportolók (Pánamerikai Játékok, Santiago; Európai Kvalifikáció, Laval; Ázsiai Kvalifikáció, Jakarta; Óceániai Kvalifikáció, Melbourne; Afrikai Kvalifikáció, Pretoria). Az Olimpiai Kvalifikációs Sorozat két állomásáról (Sanghaj és Budapest) a fordulón elért összesített eredmény alapján a legjobb 10 versenyző tudja majd megszerezni a kvótát Párizsba. Ezen kívül a rendező ország delegálhat egy versenyzőt, valamint az egyetemességi alapérték alapján egy bizottság meghívhat további egy sportolót, jellemzően olyan országból, amely a játékokon alacsony reprezentációval rendelkezik. Így jön ki nemenként a 20-20 fő.
A gyorsmászóknál a maximális kvótaszám nemenként 14 fő, ezért náluk a 2023-as világbajnokságról csak az első két helyezett szerzett kvótát. További öt helyet a már fent említett kontinensviadalok győztesei kaptak. Az Olimpiai Kvalifikációs Sorozat sanghaji és budapesti fordulóján elért összesített eredmény alapján kijut még a legjobb öt versenyző. Végül pedig itt is él a rendező ország jogán adott nemenkénti egy kvóta, illetve a meghívásos egyetemességi kvóta.
OQS Budapest
Összesen mintegy 160 sportoló alkotja majd a teljes budapesti sportmászó mezőnyt, ebből 64 versenyző indul gyorsmászásban, 96 pedig a kombinált boulder-nehézségi kategóriában. Ahogy fentebb már említettük, a kombinációban a legjobb tíz, gyorsmászásban a legjobb öt mászó szerez kvótát a sanghaji és budapesti összesített rangsor alapján.
Szabályok dióhéjban
Az IFSC, azaz a Nemzetközi Sportmászó Szövetség minden évben kiadja aktuális szabályzatát, ez 2024-re egy 88 oldalas dokumentum lett, melyből a könnyebb érthetőség érdekében a leglényegesebb elemeket fogjuk most itt kihangsúlyozni. Sportmászásban az olimpiai formátum Párizsban még eltér a hagyományos világversenyek formátumától, ezért speciális pontozási rendszer szerint értékelik, de a kiindulási alap itt is ugyanaz. Ha valaki mélyrehatóbban érdeklődne a szabályok iránt, a cikk végén a linken megtalálja a teljes szabályzatot.
A boulder mászásnál egy 4,5 méter magas falon épített különböző utak, ún. boulderek tetejére kell feljutni. Az alacsony magasság miatt kötélbiztosításra nincs szükség, az esést a fal lábánál lévő szivacs tompítja. A selejtezőben, döntőben 4 különböző típusú és nehézségű bouldert kell, egyenként maximum 4 perc alatt, a lehető legkevesebb leeséssel megmászni. Minden fordulóban új bouldereket építenek a versenyzők számára, akik előzetesen nem ismerik az utakat. Egyetlen, közös falnézést követően izolációban várják a sorukat, ellenfeleik mászását nem nézhetik, hiszen az út „megoldókulcsának, az ún. bétának a kitalálása is része a feladatnak.
A bouldert akkor teljesíti sikeresen a mászó, (akkor tekintjük megmászottnak az utat) ha eléri és két kézzel uralja a TOP fogást. Ezért boulderenként 25-25 pont jár, így a boulder fordulóban összesen 100 pont szerezhető. Ám nemcsak a megmászott utakra kapnak pontot a versenyzők! Minden boulderben található két, úgynevezett Zóna fogás. Amelyik boulderen nem tud topot mászni a versenyző, ott zónák határozzák meg az elért pontot: ha az első zónáig jut valaki, 5 pontot, ha a másodikig, 10 pontot kap. 0,1 pont levonás jár minden sikertelen próbálkozásért. Ha tehát a mászó a második próbálkozásra tudja csak elérni a TOP fogást, akkor 24,9 pontot kap arra a boulderre. Vagy például, ha nem tudja megmászni az utat, de sikerül második kísérletre elérnie az első zónát, akkor 4.9 pont jár. Ha az első zónát sem tudja elérni, akkor nulla pontot kap arra a boulderre. Értelemszerűen a cél a verseny alatti összes boulder megmászása, a lehető legtöbb pont megszerzése.
A nehézségi mászást versenyenként eltérő típusú (dőlésszög, út hosszúsága) műfalakon, mindig más és más utakat építve rendezik meg. A nemzetközi szabályoknak megfelelően az út hosszúsága minimum 15 méter kell legyen, a mászókat egy biztosítóember kíséri a falhoz és adagolja a mászónak a kötelet a felfelé haladás során. A mászó a kötelet az úgynevezett „köztesekbe” akasztja, ezek tartják meg a versenyzőt a beleesés során. A mászó egy köztes akasztópontot sem hagyhat ki, amennyiben ez megtörténik, a bíró azonnal leszólítja a falról.
Mindenkinek egy lehetősége és 6 perce van egy úton, hogy olyan magasra jusson, amilyen magasra csak tud. Itt is érvényes az egyszeri útnézés, majd izolációba vonulás rendszere. A kombinált versenyformátum miatt itt is pontozzák az elért magasságot. Az útban minimum 40 fogás van, de ha ennél több, csak a legmagasabb 40 ér pontokat. A falon egyre feljebb haladva egy-egy fogás eléréséért egyre több pont jár. A mászóút négy függőleges részre osztható. Az alsó tíz fogás mozdulatonként 1-1 pontot, a második tíz 2-2 pontot, a következő tíz 3-3 pontot, végül a legmagasabban elhelyezkedő tíz fogás egyenként 4-4 pontot ér. A fal tetején lévő TOP fogás elérése és uralása jelenti a maximálisan megszerezhető 100 pontot, de csak akkor, ha a mászó a legfelső biztosító köztesbe is beakasztotta a kötelét. Ha a mászó eléri és uralja a TOP fogást, de nem akasztja be a legfelső biztosító köztest, akkor 99,9 pontot kap. Ha a mászó a TOP fogás elérése előtt bárhol leesik, de az általa elért utolsó fogásból még egy felfelé irányuló mozdulatot tud indítani, akkor az elért pontszámához még hozzáírnak +0,1 pontot.
A boulder és nehézségi kombinációban a boulderből hozott pontok és a nehézségi mászásból hozott pontok összeadódnak, a fentiek alapján összesen maximum 200 pont szerezhető. A versenyt a legtöbb pontot gyűjtő sportmászó nyeri.
A gyorsmászásnál egy 15 méter magas falon épített, sztenderd út tetejére kell feljutni a lehető legrövidebb idő alatt, kötélbiztosítással. A fal 5 fokot áthajlik, a mászóútban a fogások milliméter pontosan ugyanott helyezkednek el a nemzetközi előírásoknak megfelelő gyorsmászó falakon, így az időeredmények összemérhetők és a világrekordok nyilvántarthatók.
A sportolók a selejtezőben mindkét pályán másznak egyet, a gyorsabb idejük alapján rangsorolják őket. Akik a selejtezőből a főtáblára jutnak, a selejtezőben elért időeredményeik rangsora alapján kapnak ellenfelet, és egyenes kieséses rendszerben versenyeznek tovább. Az egyenes kieséses szakasz végén az elődöntő győztesei a nagydöntőbe, a vesztesei pedig a kisdöntőbe jutnak. A kisdöntő győztese a harmadik, a nagydöntő győztese az első, vesztese pedig a második helyet szerzi meg. A legjobb férfi versenyzők kevesebb, mint 5 másodperc alatt robognak fel az öt emelet magas falon.
A nemzetközi szövetség honlapját erre a linkre kattintva találjátok.
Nemzetközi Versenymászó Szabályzat 2024
Szöveg: Izer Bálint, Pintér László
Fotók: IFSC