Megjelent Wladyslaw Cywinski tátrai kalauzsorozatának újabb magyar kötete a Ganek-csoportról.
Kapható: Hideg Szilviánál (szilvi.hideg@gmail.com)
vagy Bácskai Gusztávnál (bacskai.gusztav@mhssz.hu)
Ára: 2500 Ft
Részlet a könyvből:
[a Nagy-Ganek] az egyik legimpozánsabb tátrai csúcs, kiváltképp, ha az egész tömbjét nézzük:
a Keleti-Ruman-csorbától a Ganek-résig, valamint a Kopár-őrtoronnyal végződő hosszú ék. gerincét.
De még szűkebb értelemben sem hiányzik semmi e csúcsnak a „Tátra bajnoka” titulushoz.
A Kriván inkább (szlovák) nemzeti érzelmekkel, mint hegyi szépségekkel megáldott
csúcs: d. oldala könnyű hegyoldal.
A Tátra-csúcs DNy-ról szintén könnyű és talán túlságosan pontos geometriai alakja van.
A legesélyesebb vetélytárs, a Lomnici-csúcs végervényesen túlbiztosított a homo sapiens által.
Kérdés, hogy valójában „sapiens”-e? Megérünk-e egyszer egy tátrai anti-beruházást?
Még a Molnár is sok Tátra-rajongó számára túlságosan botanikus jellegű.
A Ganeknak azonban nincs ilyen hibája, és minden vetélytársát túlszárnyalja!
Sokévi előkészítő munka után az MHSSZ kiadásában megjelent a lengyel Wladyslaw Cywinski tátrai kalauzsorozatából a magyarok által is kedvelt mászóterület kalauza, az Ökör-hát kötete.
Kapható: Hideg Szilviánál (szilvi.hideg@gmail.com)
vagy Bácskai Gusztávnál (bacskai.gusztav@mhssz.hu)
Ára: 2500 Ft
Részletek a könyvből:
Az Ökör-hát-torony a legmagasabb, nagyon csinos és népszerű torony az Ökör-hát középső
részén…
…hegymászók között kiérdemelte a népszerűséget, főleg a dny. fala miatt.
Kijutva a Menguszfalvi-völgy alsó részének erdejéből, a vándor azonnal észreveszi,
még télen is, a torony fekete háromszögű alakját. Tömör kőzet, a legkülönbözőbb mászási fokozatok — és ami a mi éghajlatunkon meglehetősen ritka — a fal nagyon gyorsan szárad.
…
A Simon-torony nem falai magasságával, de még csak nem is saját csúcsmagasságával imponál.
Megérdemelt dicsőségét, valamint lengyel és szlovák nevét (Békás-tavi-Kőparipa) rendkívül eredeti alakjának és a Menguszfalvi-Békástavi-völgy fölötti helyzetének köszönheti. A Tengerszem-csúcs ny. gerincéről (vagy a levegőből) figyelve inkább egy borotvapenge
benyomását kelti, mint egy kőparipáét.
Nem csoda, hogy maga Klimek Bachleda 1905. 09. 11-én kijelentette:
“Olyan ember még nem született, aki ezt a tornyot meg tudná mászni.”
Nyomorult jóstudomány! Katherine Bröske és Simon Häberlein már a következő napon a torony ormán álltak. Nyilván nem ismerték Klimek Bachleda véleményét!
