A székesfehérvári RedRock Falmászó terem adott otthont a Boulder Magyar Kupa idei második fordulójának. A háromnapos versenyen 270 mászó indult.
“- Szervezői oldalról nézve izgalmas kihívás volt ennyi embert, a megszokott több mint két és félszeresét lemenedzselni – mondta a főszervező Grósz Ákos. – Alapvetően nagyon simán ment, amiért nagyon hálás vagyok, mert közel 20-25 fős stábunk nyomta 3 napon át összehangoltan. Szervezeti oldalról számomra ez volt a leginspirálóbb. A verseny tekintetében pedig nagyon izgalmas volt a serdülő lányoknál az utolsó 1-2 perc, amikor Zsákai Eszter átvette a vezetést, aztán Góbor Jázmin 2 perccel a vége előtt visszavette, majd Eszternek 1 perccel a vége előtt meglett egy út… és így megnyerte!”
“- Magyar kupát nyílt kategóriában már nem is tudom, hogy mikor nyertem legutóbb, csak dobogók voltak az elmúlt 1-2 évben, amennyire vissza tudok emlékezni – meséli Eszter. – Az új teremrész nagyon tetszett, így sokkal jobban el lehetett férni verseny közben. A döntőben szerencsém volt abból a szempontból, hogy az utak az új részen voltak, ahol nincs áthajlás, mivel az nem tartozik az erősségei közé.”
“- Az izgalom abból fakadt, hogy az utolsó utat, ami egy slab volt, én meg tudtam mászni, és ha Ella vagy Zorka megmássza, vagy zónázza, akkor elém tudtak volna kerülni. Úgyhogy amíg Ella nem fejezte be, nem lehetett tudni, hogy ki fog nyerni” – emlékszik vissza Eszter.
A győztes Vályi Gergő így értékelt:
“Nagyon tetszett a verseny, jók voltak az utak. A selejtezőben leginkább a koordinációs utak voltak nehezek, sokkal kevesebb maxerős volt, mint szokott lenni. A döntő előtt kicsit izgultam, mert ez az egyik verseny, amin eldől, hogy kik mehetnek a meiringeni világkupára. Szerencsére hamar belejöttem a mászásba és elmúlt az izgalom. Az első utat sikerült flashelnem, ez mindig nagy mentális előnyt jelent és sokat segít a következő utaknál. Mostanában kezdtem el peremekre edzeni, mert korábban fájt az ujjam, és ez is rengeteget segített, sokkal jobban mennek most a peremes utak, mint korábban. Nagyon örültem mikor az utolsó utat az 5 perc vége előtt pár másodperccel sikerült megmásznom.”