A Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség
ÁLLÁSFOGLALÁSA
a 2019-es magyar K2-expedícióról
A 2019-es magyar K2-expedíció olyan kivételes jelentőségű hegyi vállalkozás volt, amely az általános érdeklődés mellett méltán tart igényt az MHSSZ kiemelt figyelmére. Elsősorban ez indokolja, hogy az országos sportági szakszövetség szintjén is értékeljük a vállalkozást. Az alábbiakban a híradásokból már közismert tények tömör összegzése mellett röviden a résztvevők által rendelkezésünkre bocsátott adatokra is kitérünk.
1. Az események vázlatosan
Sokéves felkészülés, valamint a már hagyományosnak számító edzőtáborok jelentették az alapokat a 2019-es K2-expedícióhoz. A résztvevők, Suhajda Szilárd és Klein Dávid, saját akklimatizációs tervük szerint haladva július 25-re időzítették a csúcsmenetet. Azonban még a 3-as táborban, 7400 m-en fájdalmas döntés született: Dávid gyomorgyörcsök és hányinger miatt kénytelen volt visszafordulni. Ha netán lett volna náluk vészhelyzeti oxigénpalack, akkor ez a döntés esetleg nem született volna meg. Elképzelhető, hogy oxigénpalack birtokában vállalta volna a továbbhaladást, tudva azt, hogy vészhelyzet esetén mesterséges oxigénhez nyúlhat.
Ezután Szilárd egyedül folytatta, elérve a 4-es tábor magasságát, és kevéssel a többiek fölött táborozott (7800 m-en, a Vállon). Egy kis sátor, főző, nagyon könnyű derékalj volt nála, hálózsák nem.
Jó előjel, hogy 24-én egy csúcstámadó hullám sikeres, köztük Nirmal Purja és Adrian Ballinger.
24-én este indul a következő csúcsmenet, mászók és serpák összesen 21-en, köztük a lengyel Waldemar Kowalewski, az osztrák Hans Wenzl, a német Herbert Helmuth. A többség oxigénpalackkal mászik, két mászóról tudjuk, hogy nem használtak palackot. Szilárd este 9 órakor indul, öt energiazselét és egy hátitömlőben forró teát visz magával a pehelykabátja alatt. Eleinte a bolyban halad, még előz is. Azonban mire a Cápauszony nevű függőgleccser tövébe ér, lemarad a többiektől. A traverz végén, a Palacknyak-kuloárban már hajnalodik (napkelte 4:55-kor). Itt öt óra körül, kb. 8300 m-en találkozik a lefelé tartó Herbert Helmuth-tal és serpájával, akik hajnali 3-kor elsőként jutottak fel a csúcsra.
Az este - éjszaka során a SPOT típusú GPS-készülékének mintegy hétórás kiesése volt, tehát ennyi ideig nem küldött adatokat a központba. Ezalatt rádióbeszélgetés sem történt.
Nem sokkal napkelte után, 8440 m-en rádiózik Dáviddal.
Kb. 50-100 m-rel a csúcs alatt találkozik az utolsó lefelé tartó mászóval.
Kb. 30 méterrel a csúcs előtt ismét rádiózik. Rövidesen újabb rádióüzenet: elérte a csúcsot. Kitisztul az idő, enyhe szél fúj, az időjárás határozottan kedvező.
Az első csúcsfénykép időbélyege 12 óra 2 perc. Több tucatnyi fénykép és videó készül. Az utolsó csúcsfénykép időbélyege 13 óra 14 perc.
A lemenet a 4-es táborig mintegy 4 órát vesz igénybe. A sátorban pihenő, majd este 9-kor indulás lefelé. A 3-as tábort éjfélkor éri el.
Másnap vihar, egész nap ereszkedik, estére lejut az alaptáborba.
2. A csúcsmászáshoz kapcsolódó további részletek
- Magasságmérő és helymeghatározó eszközök, szintemelkedési sebesség
A mászás során Szilárd egy légnyomásméréssel működő Casio karórát és egy SPOT típusú műholdas nyomrögzítő készüléket használt. Ez utóbbinak a segítségével nyomon követhető a mászó mindenkori helyzete (földrajzi koordináták, magasság).
A gyártó adatai szerint ennek az eszköznek a megbízható működése a környezeti jellemzők alábbi tartományán kívül nem garantált:
magassági működési tartomány: -100 m és 6500 m között,
hőmérsékleti működési tartomány: -30 ˚C és 60 ˚C között.
A csúcsmászók visszaemlékezése szerint a hőmérséklet az éjszaka során -35 ˚C körül volt. A SPOT-készülék hétórás éjszakai kiesése, amely idő alatt nem érkezett adat Szilárdtól, akár ennek is betudható. A készülék további megbízhatósági korlátait jelzik a nem indokolható magassági ingadozások, amelyeket az útvonal folytonos emelkedése kizár.
A lefelé tartó – nyilván eléggé kimerült – szemtanúk becsült magassági adatai a találkozási pontokról csak hozzávetőleges támpontot jelenthetnek, de nem alkalmasak a szintemelkedés sebességének vagy az egy helyben töltött időnek a minden kétséget kizáró meghatározására.
A SPOT-jeladó által rögzített emelkedési törtvonal jól illeszkedik az egyenletes, illetve a csúcshoz közeledve lassuló tényleges szintemelkedési sebességhez.
- Az álló- és mozgóképi felvételek elemzése
A csúcson töltött egy óránál hosszabb idő alatt több fénykép készült, amelyek egyértelműen rögzítik a csúcselérés tényét. Magán a csúcson is, a csúcs szélárnyékos oldalán is, és a környezetről is készültek képek, mind Szilárddal, mind pedig nélküle.
A csúcson egyúttal számos videofelvétel készült. A felvételek egy része olyan töredék, amelyet „bakizás” miatt meg kellett ismételni. Ezeken mind a csúcs, mind annak közvetlen és távolabbi környezete, mind pedig a felvételt készítő mászó jól azonosítható. Az igazságügyi szakértői vizsgálat megerősítette ezeknek a mozgóképes felvételeknek a hitelességét.
- Oxigénpalack nélküli mászás
Az expedíciónak – a korábbi vállalkozásokhoz hasonlóan – eleve kitűzött célja volt a kiegészítő oxigén használatának mellőzése. Ehhez tartották magukat az előkészületek során is. Az is kétségtelen, hogy az egyes expedíciók számára meglehetősen nyilvánvaló volt, hogy kik használnak pótlólagos oxigént, és kik nem. A csúcsmenetre Szilárd nem vitt magával hátizsákot – a vele szemben lejövő mászó erre rosszul emlékezett a beszámolójában. Mint fentebb írtuk, egy kis vízzsák volt a pehelykabátja alatt a hátán, benne a tea egyúttal hőforrásként is szolgált. Mint szintén fentebb írtuk, ha lett volna náluk kiegészítő oxigén, akkor Dávidnak feltehetően nem kellett volna visszafordulnia. Elképzelhető, hogy oxigénpalack birtokában vállalta volna a továbbhaladást, tudva azt, hogy vészhelyzet esetére van nála biztonsági tartalék.
- A csúcsmászás hitelesítése
A nyolcezresek megmászásainak külföldi nyilvántartóját, a
http://www.8000ers.com/ webcímen elérhető adatbázis üzemeltetőjét, Eberhard Jurgalskit megkereste a magyar magashegyi eredmények nyilvántartója. Ezt követően Jurgalski felvette a kapcsolatot a mászókkal. Miután ők elküldték neki a kért adatokat, ezek elemzése alapján Jurgalski hitelesítette a bejelentést, miszerint Suhajda Szilárd 2019. július 25-én pótlólagos oxigén használata nélkül feljutott a K2 csúcsára.
A nyolcezresek csúcselérésének önkéntes hazai hitelesítője, Kunos Gábor is elfogadta a megmászás tényét, viszont a részletekkel kapcsolatban további kérdéseket vetett fel nyilvános fórumokon. Ezeket a kérdéseket Suhajda Szilárd a 2019. október 11-én közzétett fészbukos nyilatkozatában válaszolta meg.
A csúcselérés bejelentése nem csillapodó visszhangot és kérdésözönt váltott ki a hazai fórumokon. Nyilván mindig helye van kérdéseknek, az viszont nem várható el, hogy Szilárd minden egyes kérdezőnek maga válaszoljon. Az MHSSZ, mint nemzeti sportági szakszövetség, nem látta szükségesnek szakbizottság felállítását a felmerült kérdések megválaszolására, mint ahogy a korábbi expedíciók eredményét sem volt szükséges szakbizottsággal kivizsgáltatni. Ilyen szakbizottság felállítására korábban csupán egyes balesetek vizsgálatakor került sor. Az MHSSZ elnökségének ez az állásfoglalása sem bizottsági kivizsgálás következménye, hanem a bemutatott részletes adatok ismeretében született.
Az összesített kérdéscsokor pedig Szilárd nyilvános fészbukos nyilatkozatában kapott tételes választ.
A hazai visszhang kapcsán ki kell térnünk egy sajnálatos körülményre. Arra, hogy olyan megnyilvánulások is tapasztalhatók, amelyek méltatlan vagy lejárató módon viszonyulnak ehhez a hatalmas vállalkozáshoz és hatalmas eredményhez. Kérdezni mindenkinek joga van, de a magukat függetlennek és mindenek felett álló szakértőnek láttatni akaró „kezdeményezések” nem keverhetnek nyilvánosan gyanúba valakit, amíg minden lehetséges bizonyítékot meg nem vizsgáltak.
A szövetség nyomatékosan kéri a hitelességre igényt tartó megszólalókat, hogy ne alacsonyítsák le magukat a trollkommentelők szintjére.
Különösen egyes hírportálok próbálkoztak szenzációhajhász módon megszólalni, már eleve a címben lejárató hangnemet ütve meg. A kicsinyes szenzációhajhászás nem újdonság, már korábbi alkalommal is megfigyelhető volt. Mivel erre a szövetségnek nincs közvetlen befolyása, ezért ehhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy józan szemmel nézve ez a megnyilvánulás magát az adott médiát minősíti, amely – úgy látszik – az olvasottsági mutatók némi javulásáért bármire képes.
3. Az expedíció értékelése
A K2 sikeres megmászása mérföldkő a magyar hegymászás történetében. Olyan mérföldkő, amelynek elérése nem előzmények nélküli – gondoljunk itt a legeredményesebb magashegyi mászónkra, Erőss Zsoltra. A hosszú felkészülési időszak és a kudarcok után végül a csapatmunka hozta meg az eredményt. A kivételesen jó időjárási körülmények és hóviszonyok mellett szükség volt a két mászó összehangolt működésére és a megfelelő döntések meghozatalára. A sok kisebb-nagyobb tényező együttesen vezetett oda, hogy végül megszülethetett a magyar magashegyi expedíciózásnak ez a régóta várt sikere.
A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöksége szívből gratulál a csapatnak, amiért közös erőfeszítéssel sikerre vitték az expedíciót, és Suhajda Szilárd elérte a világ legnehezebben megmászható nyolcezresének csúcsát.
- október 14.
az MHSSZ vezetősége