Vissza

Megjelent Wladyslaw Cywinski tátrai kalauzsorozatának újabb magyar kötete a Ganek-csoportról.

Megjelent Wladyslaw Cywinski tátrai kalauzsorozatának újabb magyar kötete a Ganek-csoportról. Kapható: Thier Gabriella (thier.gabi@mhssz.hu) vagy Bácskai Gusztávnál (bacskai.gusztav@mhssz.hu) Ára: 2500 Ft Részlet a könyvből: az egyik legimpozánsabb tátrai csúcs, kiváltképp, ha az egész tömbjét nézzük: a Keleti-Ruman-csorbától a Ganek-résig, valamint a Kopár-őrtoronnyal végződő hosszú ék. gerincét. De még szűkebb értelemben sem hiányzik semmi e csúcsnak a „Tátra bajnoka” titulushoz. A Kriván inkább (szlovák) nemzeti érzelmekkel, mint hegyi szépségekkel megáldott csúcs: d. oldala könnyű hegyoldal. A Tátra-csúcs DNy-ról szintén könnyű és talán túlságosan pontos geometriai alakja van. A legesélyesebb vetélytárs, a Lomnici-csúcs végervényesen túlbiztosított a homo sapiens által. Kérdés, hogy valójában „sapiens”-e? Megérünk-e egyszer egy tátrai anti-beruházást? Még a Molnár is sok Tátra-rajongó számára túlságosan botanikus jellegű. A Ganeknak azonban nincs ilyen hibája, és minden vetélytársát túlszárnyalja! cywinski_16
Sokévi előkészítő munka után az MHSSZ kiadásában megjelent a lengyel Wladyslaw Cywinski tátrai kalauzsorozatából a magyarok által is kedvelt mászóterület kalauza, az Ökör-hát kötete. Kapható: Hideg Szilviánál (szilvi.hideg@gmail.com) vagy Bácskai Gusztávnál (bacskai.gusztav@mhssz.hu) Ára: 2500 Ft Részletek a könyvből: Az Ökör-hát-torony a legmagasabb, nagyon csinos és népszerű torony az Ökör-hát középső részén... ...hegymászók között kiérdemelte a népszerűséget, főleg a dny. fala miatt. Kijutva a Menguszfalvi-völgy alsó részének erdejéből, a vándor azonnal észreveszi, még télen is, a torony fekete háromszögű alakját. Tömör kőzet, a legkülönbözőbb mászási fokozatok -- és ami a mi éghajlatunkon meglehetősen ritka -- a fal nagyon gyorsan szárad. ... A Simon-torony nem falai magasságával, de még csak nem is saját csúcsmagasságával imponál. Megérdemelt dicsőségét, valamint lengyel és szlovák nevét (Békás-tavi-Kőparipa) rendkívül eredeti alakjának és a Menguszfalvi-Békástavi-völgy fölötti helyzetének köszönheti. A Tengerszem-csúcs ny. gerincéről (vagy a levegőből) figyelve inkább egy borotvapenge benyomását kelti, mint egy kőparipáét. Nem csoda, hogy maga Klimek Bachleda 1905. 09. 11-én kijelentette: "Olyan ember még nem született, aki ezt a tornyot meg tudná mászni." Nyomorult jóstudomány! Katherine Bröske és Simon Häberlein már a következő napon a torony ormán álltak. Nyilván nem ismerték Klimek Bachleda véleményét! cywinski_12_tartalom Könyvek-kiadványok